V�mp�rok Vvardenfell sziget�n

Az �jszaka �lõhalott vad�szai, kiknek lelke a test�k foglya maradt, kikrõl sz�mtalan legenda, elbesz�l�s - mese �s val�s t�rt�net kering. A legend�k szerint Tamriel elsõ v�mp�rj�t Molag Bal teremtette, �gy �t�lve k�r�k k�rhozatra egy legyõz�tt ellenfel�t. A legenda viszonylag k�sõi - Dunmer - eredete ellen�re igaz lehet, legal�bbis a d�monherceg szf�r�j�t tekintve. Megerõs�ti ezt a n�zetet az a t�ny is, hogy a nyugati civiliz�ci�kban elsõk�nt a M�sodik Cs�sz�rs�g idej�bõl maradtak fent eml�t�st �rdemlõ besz�mol�k, melyek mindj�rt t�bb kl�nr�l is sz�lnak. A legenda sz�mos v�ltozata ellen�re, melyek n�melyike egy legyõz�tt d�monurat, a Templom egy szentj�t, net�n egy õsi hatalmas sz�rnyeteget neveztek meg, az elsõ v�mp�r egy elbukott kalandoz� volt. Az Elsõ sz�mos v�rvonalat is megteremtett, melyek mindegyike az õsv�mp�r egy-egy fontosabb tulajdons�g�t �r�k�lte. A v�r h�gul�s�val azonban a h�tr�nyaik nem cs�kkentek: a napf�ny �s a tûz ugyan�gy sebzi mindegyik lesz�rmazottat.

Morrowind ter�let�n - hivatalosan - nem l�teznek v�rv�mp�rok. Ezt �ll�tj�k legal�bbis a Templom papjai, s ha �ll�t�suk nem lenne ennyire mereven demag�g, ak�r el is hihetn�nk nekik. Val�j�ban nagyon is "�lnek", b�r a Templom minden k�ts�get kiz�r�an megritk�totta a soraikat. Mit tudunk h�t a v�mp�rokr�l?

A v�rv�mp�rok

A klasszikus v�mp�rmes�k alakjai. �lõhalottak �s v�rrel t�pl�lkoznak, noha egy�ltal�n sz�ks�ges az �letbenmarad�sukhoz. Val�j�ban - halottak l�v�n - nem klasszikus �hs�g az �v�k, a v�rre csup�n a test�knek van sz�ks�ge, melyet friss v�r vagy m�gia seg�ts�ge n�lk�l nem k�pes regener�lni. K�ts�gtelen azonban, hogy az idõsebb v�mp�rok olyannyira megszokj�k a v�r �z�t, hogy t�pl�l�kk�nt kezelik azt, �gy p�tolva a haland� �let�kben r�gz�lt t�pl�lkoz�si ig�ny�ket. Ennek ellen�re a v�mp�rok nem felt�tlen�l gonoszak vagy v�rszomjasak, legal�bbis a fiatalabb tagjaik biztosan nem. Cyrodiil tartom�nyban a nemesek k�r�ben szinte divat egy-egy v�mp�rral tartani a kapcsolatot, annak ellen�re, hogy ez kor�ntsem vesz�lytelen - a fiatal v�mp�rok k�z�tt ugyanis el�g nagy sz�mmal fordul elõ a v�gsõ hal�l, k�sz�nhetõen a v�mp�rvad�sz szervezeteknek, az �ltal�nosan elfogadott vall�sok papjainak �s a hithû kalandoz�knak. M�g azonban Cyrodiil tartom�nyban n�mik�pp elfogadottabb a v�mpirizmus mint jelens�g, addig ez Morrowind tartom�nyban kor�ntsem mondhat� el: a hûv�s �s z�rk�zott Dunmer n�p itt is megmutatta, hogy tulajdonk�ppen kinek a ter�let�rõl is sz�l ez az �r�s. Ennek k�sz�nhetõen azonban a tartom�ny �s fõleg a sziget v�mp�rjai sokkal rejtõzk�dõbb �letm�dot folytatnak, melyet k�nnyûszerrel meg tudnak tenni, hiszen a Birodalom ezen ter�lete bõvelkedik az elhagyott erõd�k, s�rok �s romv�rosok sz�m�ban. A romok �s a s�rok s�t�tj�ben pedig a Templom �s a v�mp�rvad�szokat is t�l�lõk, s egyes kietlen ter�leteken m�g a n�luk is sokkal õsibb, igazi v�mp�r-rettenetek sz�vik terveiket �s indulnak vad�szni a gyan�tlan utaz�kra, kereskedõkre. Vannak azonban olyan �ldozataik is, akik k�pesek szembesz�llni vel�k, õk t�bbniyre a haland�k tapasztalt harcosai, fegyverforgat�i, var�zstud�i - vagyis a t�bbs�gn�l mindenk�pp erõsebbek. Egyben õk azok akik a legnagyobb vesz�lyt hordozz�k, l�v�n nekik van es�ly�k t�l�lni a vad�szatokat. A v�mp�r-vez�rek tudj�k ezt �s sokszor k�ldik ki a kl�n gyeng�bb tagjait az alig �rezhetõen erõsebb ellenf�l ellen, k�t okb�l is. Amennyiben a v�mp�r visszat�r, �gy bizony�tja a r�termetts�g�t �s az erej�t. Amennyiben nem t�r vissza, �gy a kl�n nagy es�llyel egy erõsebb tagot szerezhet mag�nak. A v�mp�rizmus ugyanis egy betegs�g, melyet egy v�mp�rt�l kapott sebbel lehet megszerezni. Az �ldozat test�ben h�rom nap alatt tereb�lyesedik el a k�r, mely a szokatlan kipihents�g-�rz�sen t�l semmif�le t�netet nem mutat, s ha a r�vid idõ alatt nem keres fel egy papot vagy egy szent�lyt a gy�gyul�sa �rdek�ben, akkor a harmadik nap v�g�n - �m mindenk�pp �jf�lkor - megkezdõdik a r�vid ideig tart� �talakul�s, melynek sor�n meghal, hogy v�mp�rk�nt �bredhessen fel az �jszaka k�zep�n. Ha az �ldozatot a v�mp�rkl�n tudatosan fertõzte meg, akkor hamarosan �j, s�t�t t�rsakra tal�lhat, ellenben ha v�letlen�l v�lt v�mp�rr�, akkor nagy es�llyel egy sz�mkivetett, �lõ �s holt �ltal is �ld�z�tt p�ria v�lik belõle, m�g utol nem �ri a v�gzete, vagy a v�rvonal�hoz tartoz� kl�nja valamilyen kisebb csoda folyam�n be nem fogadja. Erre azonban nagyon kev�s az es�ly �s az ifj� v�mp�r biztosan sz�m�that r�, hogy a kl�n �regje szab�lyos �ngyilkos k�ldet�sek kiad�s�nak eg�sz sor�val fog megbizonyosodni az ifj� k�pess�geirõl. Mindettõl f�ggetlen�l a sz�mkivetett v�mp�r a szigeten sokkal nagyobb es�llyel bukkanhat a kl�nja nyom�ra, l�v�n a Templom h�rom kiv�tel�vel ki�rtotta m�r mindegyiket. Az erõsek, a settenkedõk �s a m�giahaszn�l�k azonban nagy es�llyel �lnek t�l minden csap�st, ez pedig t�kr�zõdni l�tszik a t�l�lõ kl�nokon is. A Quarra v�rvonal k�pviseli az erõt, tagjaik ereje �s �ll�k�pess�ge kiemelkedõ, �szt�n�sen forgatj�k a s�lyos fegyvereket �s hordanak s�lyos p�nc�lokat, s a csat�kba az �szakiakhoz hasonl�an tombol� õr�lettel hat�ros b�tors�ggal vetik bele magukat, mely tal�n nem v�letlen, hiszen a tagjaikat elsõsorban az �szakiak k�z�l v�lasztj�k. A Berne Kl�n v�mp�rjai ink�bb a lopakod�st �s a gyorsas�got v�lasztott�k, s elõszeretettel m�rgezik meg az ellenfeleikek, s t�madnak r� a m�r meggyeng�tett �ldozataikra - meglepõdn�nk, ha kider�lne, hogy a cs�sz�ri embert�pust kedvelik a tagv�laszt�skor? Az Aundae v�r potens m�giahaszn�l�v� alak�tja a v�mp�rokat, kik a k�pess�geiket kihaszn�lva elsõsorban hipnotiz�lj�k az �ldozataikat a t�pl�lkoz�s elõtt. M�g belegondolni is f�lelmetes, hogy a v�rvonal kiz�r�lag nemes elfeket emel a soraiba. Botors�g lenne azonban elhinni, hogy csak a h�rom v�rvonal tagjai �lt�k t�l a Templom purg�l� akci�it. Nagyon kevesen b�r, �m m�gis akadnak olyanok, akik tudnak p�ld�ul az Azura �ltal a Salvel S�rboltba b�rt�nz�tt õs�reg v�mp�rr�l, aki csak a saj�t fajt�j�val hajland� sz�ba �llni. Igaz, b�ntani nem b�nt senkit... S, hogy a Templom m�g nem jutott el e v�mp�rig? Nos igen, az elbesz�l�sek szerint a s�rboltot a V�r�s Hegy oldal�ba v�jt�k. Ennek ellen�re a v�mp�r holl�t�rõl tud�k - kik nagyobbr�szt a Telvanni H�z tagjai, szimpatiz�nsai - elv�tve megpr�b�lkoznak egy tal�lkoz� l�trehoz�s�val, hogy megbizonyosodhassanak arr�l a Nyugaton m�r elterjedt n�zetrõl, miszerint a v�mp�rizmus m�g a kifejlett st�dium�ban is csak egy betegs�g �s visszaford�that� folyamat. A m�gikus hagyom�nyok kutat�i k�z�l azonban nem mindenki szeretne errõl egy v�mp�rral �rtekezni, õk azok akik �gy gondolj�k, hogy Molag Bal k�zbenj�r�s�val a folyamat visszaford�that�, �gy a v�mp�r �jra haland�v� v�lhat. �ll�t�saikat al�t�maszhatja egy r�gen �lt Armiger, kik napl�t vezetett v�mp�rl�t�nek napjair�l, s a csod�latos kigy�gyul�s�r�l, melyet Molag Bal sz�lõhely�n, az egykori Bal Ur v�ros�ban nyert el. A napl�j�t sajnos a Templom indexre helyezte, �gy Morrowind ter�let�n csup�n elv�tve akadhatunk egy-k�t m�solat�ra...

A hamuv�mp�rok

Az Ashlander t�rzsek legend�iban tûntek fel elõsz�r, �m Dagoth Ur hatalm�nak megn�veked�s�vel a Templom k�vetõi is hamarosan megismerkedhettek a V�r�s Hegy v�mp�rjaival. E l�nyeket sokan �sszet�vesztik a v�rv�mp�rokkal, azonban a t�pl�lkoz�si szok�saikat kiv�ve midenben k�l�nb�znek azokt�l. B�r a hamuv�mp�rok is v�rt isznak, õk val�ban �lnek - t�bb ezer esztendeje ugyan �s n�mik�pp õr�lten, de �lnek. Õk ugyanis Dagoth Ur testv�rei, kikre a hagyom�nyos gy�gy�t� m�gia �s a var�zslatok m�r nem nagyon hatnak, s kiknek a puszta l�tez�s�k is a term�szet megcs�fol�sa. Az õ v�mp�rizmusuk nem betegs�g, csup�n egy õr�lt isten val�ra v�lt �lma, egy �ld�s, melyben a testv�reit r�szes�tette. Nem alkotnak kl�nokat, azonban nincs is erre sz�ks�g�k. A Templom az elm�lt �vsz�zadok alatt, mi�ta tud a l�tez�s�krõl, mind�ssze egyetlen hamuv�mp�rt volt k�pes elpuszt�tani, s a t�bbiek ut�n eredt neves hõs�k, kik a Templom �ld�s�t �s legnevesebb erekly�it vitt�k magukkal sem t�rtek vissza soha t�bb� a Szellemhat�r t�ls� oldal�r�l. A feljegyz�sekbõl tudni lehet, hogy a V�r�s Hegy õsi dwemer romjaiba f�szkelt�k be magukat, melyekbe az �ri�si szem�lyes hatalmukat is t�lbiztos�tva, az egykori �s a k�zelm�ltb�l toborzott hû k�vetõik eltorz�tott hadsereg�t is telep�tett�k...

Mai v�mp�rok…

V�mp�rok l�teznek, de ezek nem emberi form�ban vannak, mint ahogy a legenda tartja. A F�ld l�trehozott olyan �l�l�nyeket, amelyek harapnak �s v�rt sz�vnak - a v�rsz�v� denev�rek, amelyek bizonyos tr�pusi orsz�gokat gy�t�rnek, �s a legel� szarvasmarh�kat v�rvesztes�ggel gyeng�tik meg. A v�rsz�v� denev�rek lenn�nek a v�mp�r legend�k alapja? �gy is lehet mondani, mivel a legenda egy hasonl� �l�l�nyre alapoz�dik, amelyik egy m�sik vil�gban fejl�d�tt ki. Mint ahogy s�rk�nyokat is hoztak a F�ldre idegenek az �nmagukat-szolg�lni orient�ci�b�l, hogy megf�leml�ts�k az embereket, akiket k�s�bb a soraik k�z� rem�ltek verbuv�lni, �ppen �gy lettek nagym�ret� v�rsz�v� denev�rek a F�ldre hozva.

Akkor mi�rt lett a denev�r legend�j�b�l ember? A l�togat�sok �jszaka t�rt�ntek, mivel ezek a denev�rek a f�ldiekhez hasonl� m�don fejl�dtek ki, vinnyog� hangokat haszn�lva egyfajta radark�nt, �s a s�t�ts�g biztons�g�t haszn�lva a ragadoz� madarak elker�l�s�re, melyek a r�gcs�l�kat egy teljes �rt�k� �trendnek tekintik. Az import�lt denev�rek nagyok voltak, �m v�konyak. Rep�l�s k�zben �gy n�ztek ki, mint a f�ldi denev�rek, de miut�n lesz�lltak, a felhajthat� sz�rnyaik �gy n�ztek ki, mint kiny�jtott karok - a v�mp�r a fekete gall�ros k�peny�ben. V�r�s szemek? Igen, csakugyan, b�rmely k�zeli f�nyre a szemek, amelyekb�l hi�nyoztak az �les napf�nyben sz�ks�ges v�d� pigmentek, csak a v�r sz�n�t mutatt�k �ppen a szem fel�lete alatt. �s ahogy n�h�ny sz�r�s majomnak a F�ld�n sz�rtelen, s�padt pof�ja van, pont �gy volt ezeknek a v�mp�r denev�reknek sz�rtelen pof�juk. Az�rt �ket v�lasztott�k az �nmagukat-szolg�l� idegenek, mert hasonl�tottak az emberekre, az alkonyatban. A hal�lra r�m�tett �ldozatok, megdermedve a f�lelemt�l, megsz�lt�k a term�szetf�l�tti er�k v�mp�r-m�tosz�t.

Megtal�lt�k �ket �s meg�lt�k �ket kar�kkal? Meg�lt�k �ket b�rmivel, ami k�zn�l volt, amikor felfedezt�k �ket a s�t�t od�ikban, �s ami a legt�bbsz�r k�zn�l volt, azok fakar�k voltak. A ker�t�soszlopokat kic�vekel� parasztok a hegyes v�geket haszn�lt�k fel arra, hogy a vad�llatok t�mad�sait elh�r�ts�k, �s a legt�bb esetben ez volt az egyed�li rendelkez�sre �ll� fegyver, amikor v�mp�rok t�mad�sa ellen v�dekeztek.

Kik is a v�mp�rok? A klasszikus mes�k szerint olyan �l�halott emberek, akik m�sok v�r�t sz�vj�k, azzal t�pl�lva magukat. Korunk "v�mp�rjai" nem v�rt sz�vnak, �s nem is okozz�k m�sok hal�l�t k�zvetlen�l. Azokr�l az emberekr�l besz�l�nk itt, akik maguk nem rendelkeznek kell� energi�val, �s azt m�sok energi�j�nak megcsapol�s�val, lesz�v�s�val p�tolj�k.

Ezeket az embereket az jellemzi, hogy kedvesek, sz�v�lyesek, k�l�nb�z� indokokkal keresik m�sok t�rsas�g�t. Tev�kenys�g�k nem tudatos, �k maguk lenn�nek a legjobban meglepve, ha valaki felvil�gos�tan� �ket arr�l, mit is csin�lnak.

Honnan tudjuk meg, ha valaki energiav�mp�r? Ha le�l�nk valakivel besz�lgetni, �s mik�zben semmi olyan nincs a besz�lget�s t�mak�r�ben, ami egy�bk�nt pr�b�ra tenn� idegeinket, t�relm�nket, �s m�gis kezd�nk f�radni, figyelm�nk elkezd lankadni, akkor tudhatjuk, hogy ilyen emberrel akadtunk �ssze.

Felmer�l a k�rd�s, hogyan v�dekezhet�nk? A legegyszer�bb, ha kez�nket �s l�bunkat keresztbet�ve r�vidre z�rjuk saj�t energia "�ramk�reinket". Vagy k�pzelj�k azt, hogy egy energi�val telt �tl�tsz� �vegb�r�t ereszt�nk lassan magunkra, ezzel felt�ltve magunkat energi�val.

Aki m�r ismeri az energiak�ld�s m�dj�t, annak javasoln�k egy m�dot, ami nekem m�r bev�lt. Miut�n sok�ig ellen�ltam egy ilyen "v�mp�rnak", �s m�g mindig nem akarta befejezni a besz�lget�st, egy nagy adag energi�t �ramoltattam �t magamon, �s �tadtam neki. Ekkor elk�sz�nt, �s sietve elment.

A hal�ls�padt Drakula k�s�rteties alakja, (v�rtõl cs�p�g�, t�hegyes fogaival) a horror-irodalom jelk�pes figur�ja.

Akirõl mint�zt�k nem kev�sb� v�rszomjas alak, akire haz�j�ban nemzeti hõsk�nt eml�keznek.

"Iszonyat �s retteg�s fogott el, amikor l�ttam, hogy a f�rfi lassan kim�szik az ablakon, �s arccal lefel� araszol le a kast�ly fal�n a f�lelmetes szakad�k fel�. Sz�tter�lt k�p�nyege mintha hatalmas sz�rny lett volna."

Jonathan Harker, az ifj� angol �gyv�dbojt�r pillantotta meg �gy a holdvil�gn�l nemes vend�gl�t�j�t egy vad, szikl�s t�jon, valahol az erd�lyi K�rp�tokban, a mai Rom�nia ter�let�n.

Drakula gr�f, (ez a s�padt, magas, mindig feket�ben j�r� alak), m�r elõzõleg is meglehetõsen k�l�n�sen viselkedett.

Amikor az õsi csal�di kast�ly alatti 300 m�teres szakad�kb�l �jszaka farkas�v�lt�s hallatszott, a gr�f szeme kigy�lt �s felki�ltott: - Hallgassa csak, dalolnak az �jszaka gyermekei!

Amikor Harker elv�gja mag�t borotv�lkoz�s k�zben, az idõsebb f�rfi “szem�ben d�moni õr�let l�ngj�val" a torka ut�n kap, de amint meg�rinti a d�bbent vend�ge nyak�ban l�ncon f�ggõ keresztet, visszah�zza a kez�t.

Harker k�zvetlen�l eme epiz�d elõtt vette �szre, hogy b�r Drakula a szob�ban �ll, nem l�that� a borotv�lkoz� t�k�rben.

A gr�fhoz utazt�ban az utols� �llom�son a fiatal angolt k�r�lvett�k a parasztok, “�rd�g", pokol" d�rm�gt�k, �s sûrûn h�nyt�k magukra a keresztet. Egyszer csak bez�rva tal�lja mag�t a hatalmas romos v�rkast�lyba, melynek magas fekete ablakain egyetlen f�nysug�r sem hatol kereszt�l, �s a b�sty�k csorba oromzata balj�s fekete fogsork�nt meredezik a holds�t�tte �gbolt h�ttere elõtt". Vend�gl�t�ja, aki szemmel l�that�an egyed�l lakja a komor erõd�tm�nyt, csak �jszaka mutatkozik. A r�m�lt Harker k�ts�gek k�zt vergõdik, mert nem tudja, l�tja-e m�g valaha sz�lõhaz�j�t.

Mindannyiunk k�pzelet�ben Drakula eleg�ns, frakkos �r, akinek hideg k�zfog�sa, el�ugr� szemfogai, par�zsl� szemei borzong�st keltenek nemcsak a Drakula-reg�nyek - �s filmek szerepl�iben, hanem benn�nk, olvas�kban �s n�z�kben egyar�nt. Ezt a Drakul�t egy �r reg�ny�r�, Bram Stoker teremtette k�zel sz�z �vvel ezel�tt. A Drakula c�m� reg�ny csek�ly irodalmi �rt�ke ellen�re is a "pszichol�giai horror" egyik jelent�s alapm�ve lett. Stoker v�mp�r-Drakul�ja m�g�tt neves t�rt�nelmi szem�lyis�g �ll, aki a XV. sz�zad m�sodik fel�ben, Havasalf�ld�n uralkodott, s m�r �let�ben eur�pai h�rn�vre tett szert kegyetlen tetteivel �s t�r�kellenes harc�val. �gy h�t Stoker reg�nye igen bonyolult t�rt�nelmi �s n�prajzi hagyom�nyokon alapul, hiszen a v�mp�rhit is t�bb sz�z �ves kelet-eur�pai hagyom�nyra vezethet� vissza.

        A Drakula-t�rt�neteknek sz�mos magyar vonatkoz�sa is van. Maga a Drakula n�v eredete Luxemburgi Zsigmond kor�ba ny�lik vissza. Drakula apja, a havasalf�ldi uralkod� csal�d sarja, Vlad, tagja lesz a S�rk�nyos T�rsas�gnak, s felveszi a Vlad Drakula ("draco", mint s�rk�nyos, illetve "drakula" mint rom�nul a d�mon) nevet, mely �tsz�ll fi�ra is. A fiatal Drakul�t Hunyadi J�nos veszi v�delme al�, s � maga seg�ti tr�nra. K�s�bb M�ty�s kir�ly p�rtfogoltja eg�szen 1462-ig, amikor a magyar kir�ly elfogatja �s tizenk�t �ves budai �s visegr�di fogs�gra �t�li. Ezut�n ism�t Havasalf�ld tr�nj�n tal�ljuk, majd n�h�ny h�nap m�lva ellens�gei meggyilkolj�k. Kegyetlens�geir�l m�r a XV. sz�zad m�sodik fel�ben a nagy n�met keresked�v�rosokban, N�rnbergben, L�beckben, Bambergben, Ausburgban, Lipcs�ben 6-8 oldalas bros�r�k, azaz �js�glapok jelennek meg. P�ld�ul a l�becki kiad�s egyetlen p�ld�ny�t az Orsz�gos Sz�chenyi K�nyvt�rban �rzik.(...)"

Sz. Farkas Jen�: Drakula vajda hist�ri�ja, Budapest, 1989
(r�szlet: 7-8. oldal)

A v�mp�r

Ha reggel hullaf�radtan �bredsz, �s �gy �rzed, elhagyott minden er�d, vizsg�ld meg a t�k�rben j� alaposan a nyakadat, h�tha tal�lsz rajta k�t pici sz�r�snyomot�

Szeret�nk borzongani. Tudj�k ezt j�l a horrort�rt�netek, filmek szerz�i, ez�rt szinte minden h�ten l�that� valamelyik csatorn�n, valamelyik moziban minden idok legijeszt�bb sz�rnyetege, a v�mp�r. A Nyolcadik utas-f�le ny�ladz� r�mek (�r�k rejt�ly marad sz�momra, mi�rt gondolj�k a filmrendez�k, hogy ann�l jobban f�l�nk a sz�rnyt�l, min�l t�bb, v�ltozatos sz�n� ny�l csorog bel�le�) m�r a vide�n feln�tt ovisok sz�m�ra is ink�bb mulats�gosak - a v�mp�r alakja azonban t�ls�gosan m�lyen gy�kerezik benn�nk ann�l, hogy legyintve nevess�nk rajta. Nevet�nk, persze, meg h�ly�sked�nk mindenf�le m�anyagfogakkal, de az�rt m�gis�. Brrr!
V�mp�r�gyekben am�gy is �rintettek vagyunk, miut�n az eur�pai k�zv�lem�ny (vaskos f�ldrajzi t�ved�sek alapj�n) a t�rt�nelmi Magyarorsz�got tartja a fo v�mp�rlel�helynek, s�t, Hollywood legnevesebb v�mp�rsz�n�sze is magyar (Lugosi B�la) volt.
A magyar mondavil�gban ennek ellen�re nem bukkannak fel v�mp�rok (egy�b sz�rnyek ann�l ink�bb), �s a v�mp�rgyan�s sztorikr�l is sorra beigazol�dott, hogy szerb, rom�n, lengyel telep�l�seken estek meg. A v�mp�r ugyanis alapvet�en g�r�g, illetve szl�v tal�lm�ny, amely bolg�r, rom�n k�zvet�t�ssel borzolja �vsz�zadok �ta az eur�pai ember idegeit.

A mai ember sz�m�ra a v�mp�rt Bram Stoker Drakul�ja jelenti. Drakula (Vlad) val�s�gos t�rt�nelmi alak, Havasalf�ld fejedelme volt M�ty�s kir�ly kor�ban. Ha Segesv�ron j�rsz, �rdemes megn�zni a h�zat, ahol sz�letett - roppant b�szk�k r�. (Ma vend�gl� �zemel benne, ott kaphat� a st�lusosan v�rv�r�s sz�n� Dracula-Vodka.) A fejedelem h�res kegyetlens�ge miatt a Vlad Tepes (kb. Kar�s Laci, ejtsd: cepesz) g�nynevet kapta: Aki nem tetszett neki, azt ugyanis nemes egyszer�s�ggel kar�ba h�zatta (Hi�ba no, ez a k�z�pkor. Ha ismered a t�rt�nelmet, tudod, hogy a mi kir�lyaink sem voltak �ppen sz�gyenl�s kisfi�k). E v�rengz� zsarnok alakj�t kapcsolta �ssze Stoker a k�l�nf�le r�mmes�k v�rsz�v�ival, tal�n a kar� mot�vuma alapj�n - e reg�ny j�volt�b�l r�pk�d ma is egy rom�n fejedelem denev�rsz�rnyakon �s t�zcentis szemfogakkal a filmv�sznon.

Figyeld meg, hogy a "kult�r"-v�mp�r milyen �rdekes kett�ss�get k�pvisel: egyfel�l borzadunk �s f�l�nk t�le - v�g�l is itt egy hulla eszi az embert - m�sfel�l valahogy m�gis vonz�nak tal�ljuk (ez k�l�nb�zteti meg az �sszes egy�b sz�rnyt�l, pl. a zombit�l, mert azok kiz�r�lag undor�t�ak). Ez�rt azt�n a f�rfi v�mp�rok lenyug�z�en j�k�p� pasasok (ld. Brad Pitt), a n�i megfelel�ik elb�v�l�en gy�ny�ruek (Sarah Michelle Gellar) - annyira, hogy minden borzong�s ellen�re van az emberben egy "�sse k�, h�t csak harapjon" �rz�s�
Nos, a pszichol�gusok szerint a hal�l �s a szex misztik�ja el�g k�zel �ll egym�shoz. Ez az ellentmond�s teszi az ut�bbi id�k egyik legjobb filmj�v� F. F. Coppola Drakula-feldolgoz�s�t is.

A v�mp�rok l�tez�s�vel kapcsolatban m�r tudom�nyos magyar�zat is sz�letett: egy ritka betegs�g, a porfiria produk�lhat hasonl� t�neteket. A beteg szervezet�b�l hi�nyzik egy v�rk�pz�shez sz�ks�ges anyag, nem b�rja a napot, halottfeh�r az arca, k�m�ba eshet, ez�rt el�fordulhatott, hogy �lve temett�k el. Term�szetesen ett�l m�g nem n�nek denev�rsz�rnyai �s �ri�si fogai, ez m�r a g�r�g, szerb parasztok fant�zi�j�nak sz�lem�nye. Csak sajn�lhatjuk szerencs�tlen betegeket, hiszen r�gen val�sz�n�leg kihegyezett kar�val "gy�gy�tott�k" meg �ket.

V�mp�rra akarsz vad�szni? A t�bbsz�z�ves recept: �jf�lkor, teliholdn�l vezess ki egy egy�ves, szenteltv�zzel meghintett h�feh�r kanc�t a temet�be, �s amelyik s�rn�l megbotlik, ott a v�mp�r. Kell m�g �s�, kihegyezett kar� - a t�bbit m�r tudod. �letkorodt�l f�gg�en kb. k�t-h�rom �vet kaphatsz gar�zdas�g�rt �s temet�rong�l�s�rt - de a v�mp�rnak annyi!
Ha m�v�szi ig�ny� ijesztget�sre v�gysz, olvasd el Maupassant Horla-j�t, �s Sheridan LeFanu Carmilla-j�t. Megn�zni �rdemes a m�r eml�tett Coppola-film mellett Murnau 1922-es Nosferatu, a v�mp�r c. n�mafilmj�t, mert szinte valamennyi k�s�bbi v�mp�rfilm (pl. Herzog Nosferatu-ja, Klaus Kinskivel) ezt veszi alapul.

Kellemes borzong�st!

Megv�rz�s

Ez a fogalom az amikor egy emberb�l f�lv�mp�r lesz. �gy is mondhatn�nk hogy az illat� v�mp�r v�rt ad az embernek. Ezt �gy viszik v�ghez, hogy mindkettej�k a 10 k�zujjbegyein egy kis v�g�st ejt a v�mp�r a hossz� hegyes, �les k�rm�vel. Elkezd folyni a v�r. Egym�shoz illesztik a tenyer�ket, majd a v�mp�rv�r az emberbe- �s az emberv�r a v�mp�r ereibe csordog�l. Ez a k�nnyebb m�dja ennek. Miel�tt egy v�mpar v�rt adna egy embernek, azel�tt tiszt�znia kell el�tte mindent, az �lettartam�t, a k�ls� v�ltoz�sokat, �s hogy nem lehet feles�ge �s gyereke sem. Ha ezek ut�n az illet� a v�mp�rl�tet v�lasztja akkor tiszta lelkiismerettel a v�mp�r megv�rezheti. Gyerekeket azonban csak nagyon ritk�n v�reznek meg, de az�rt el�fordul. darren Shant is gyerekkor�ban v�rezt�k meg �s Paris Skylet pedig 2 �vesen!

F�lv�mp�rok

A f�lv�mp�rok a megv�rz�s ut�n a mester�k mellett maradnak �ltal�ban az mellett aki megv�rezte �ket, �s � tan�tja meg az "�joncot" a v�rsz�v�s, vad�szat �s eff�le dolgokra. A f�lv�mp�rok �tsz�r lassaban �regszenek mint az ember. Gyorsabbak, er�sebbek, jobb az �rz�kszerveik, mint nek�nk embereknek. Akkor lesz a f�lv�mp�rb�l v�mp�r ha a Hercegek is �gy d�ntenek. A f�lv�mp�rok m�g nem k�pesek suhan�si sebess�get el�rni.

V�mp�rok

A v�mp�rok nem olyanok, mint amilyennek lefestik �ket, hogy hatalmasra n� a szemfoguk, az sem ( Darren is pr�b�lta), hogy a szenteltv�z meg a kereszt legy�zi a v�mp�rt. Egy kifejlett v�mp�r sokkal izmosabb, mint az ember, sokkal gyorsabb, k�pesek suhanni ilyenkor olyan gyorsan mennek, hogy az ember nem l�tja �ket, �s a reflex�k is t�k�letes. �rz�kszerveik nagyon kifinomultak. K�rmeik olyan er�sek, hossz�ak �s �lesek, hogy egy ol� sem fog rajtuk, �t�ti az emberb�rt is. T�zszer lassabban �regszenek mint az ember. A f�lv�mp�rokn�l mindenben fel�lm�lj�k �ket.

V�mp�rl�t

A v�mp�rok a becs�letr�l a h�s�gr�l h�resek. Kurda csak az�rt tudott v�mp�rokat rossz �tra t�r�teni, mert azokat � v�rete meg �s m�r arra tan�totta �ket. A v�mp�rok tov�bb� nagyon szerettek harcolni, mint Arra. Ha valakit kih�vtak �s az visszautas�totta annak a becs�let�re esett folt. Mindegyik�kben �gett a bizony�t�si v�gy. Van aki az Avat�si pr�b�kat rengetegszer ki�llta, az�rt, hogy mag�t vizsg�ztassa �s, hogy m�sok elismerj�k erej�t �s tehets�g�t. Az a v�mp�r aki m�r gyenge ahhoz, hogy eltartsa saj�t mag�t, az �r�mmel ment a Hal�l Term�be, hogy szemt�l szembe n�zzenek, a hal�llal, hogy megmutass�k neki, hogy nem f�lnek t�le. Azonban aki �rul� volt �s a Hal�l Term�re �t�ltek, azt h�ttal bek�t�z�tt szemmel �s megk�t�tt v�gtagokkal dobt�k le. Ez egy nagy m�gsz�gyen�t�snek tartott�k. Sokan azonban azt, hoyg az �regek meghaljanak nem tartott�k j�nak. darren is ellenezte.

A v�mp�rok hegye

A hegy nem volt a legnagyobb abban a hegys�gben. Darren teljesen m�shogy k�pzelte el mint val�j�ban. � egy palot�t hitt, de ez �rtelmetlennek bizonyult. Ez egy hegy volt, s a hegy belsej�ben alag�trendszerek. Minden egyes v�mp�rnak jutott egy cella. A cell�kben kopors�k voltak, de Darren eset�ben f�gg��gy. A sz�ll�smester itt Seba Nile volt. Az alagutakat senki nem t�rk�pezte fel, �gy sosem tudt�k, hogy melyik alag�t az amit m�g lehet haszn�lni. Rengeteg Terem volt. A Termek: 

Osca Velm Terme: egy kisebbfajta barlang volt. A fal�ra r��rt�k azoknak a nev�t akik megjelentek a vez�rkar �l�s�re. Itt pihentek �s ettek a meg�rkez� v�mp�rok.

Khledon Lurt Terme: Ez az �tkez� terem.

Perta Vin-Grahl Terme: Ez egy hatalmas cseppk�barlang volt. K�t term�szetes v�zes�s zubogott. Itt f�r�dtek a v�mp�rok.

Basker Wrent, Rush Flon'x, Oceen Pird: Tornatermek. Hatalmas barlangok.

Hal�l Terme: Itt az �reg vagy �rul� v�mp�rokat ledobj�k a Terem plafonj�r�l a ny�rsak k�z�.

Az Utols� �t Terme: Ez a Terem a foly� mellett van, s a halottakat a foly�kon eresztik ki a hegyb�l.

Hercegek Terme: Itt �l�seznek a hercegek. Megvitatj�k a dolgokat, vagy �t�lkeznek.

Corza Jarn Terme: Itt az �jonc t�bornokok harci kik�pz�se folyt.

Ba'Halen: Ez egy barlang ami tele van p�kokkal. Seba szokott ide j�rni �s figyelni a p�kokat. darrennek a viszket�seit is a p�kh�l� mulasztotta el amit innen hoztak.

V�mp�ritek

A v�mp�ritek a v�mp�rok oldal�n �ll� emberekb�l verbuv�lt hadsereg, amik f�k�nt a v�mberek miatt j�ttek l�tre. Ezt Debbie Hemlock �s Alice Burgess agyalta ki. A sereg haszn�lhatott l�fegyvereket mert nem k�t�tt�k �ket a v�mp�rok szab�lyai. Nem voltak megv�rezve. Nev�ket a v�mp�r sz�b�l kapt�k. F�k�nt az utc�n koldul� emberekb�l �lltak. A k�t n� viszonylag gyorsan verbuv�ltak koldusb�l katon�t. M�g a v�mp�ritek a v�mberekkel k�zd�ttek, a v�mp�rok nyugodtan k�zdhettek a v�rszipolyok ellen.

Nem olyan k�nny� egy v�mp�rral �sszefutni Rom�ni�ban, mint ahogy azt a turistacsalogat� prospektusok �g�rik. Mi m�gis nekiv�gunk, hogy el�ker�ts�k az igazi Drakul�t. A K�d Az egykori havasalf�ldi vajda, Vlad Tepes k�r� �p�lt v�mp�rm�tosz k�r�li leg�jabb fejlem�nyek annyira bonyolultak, hogy m�g a v�mp�rol�gi�ban j�rtasakat is �sszezavarj�k az esem�nyek. Az ut�bbi h�napok legfrissebb h�rei Drakul�r�l: Segesv�ron, t�bb milli� eur�s beruh�z�ssal egy Disneylandhez hasonl� Drakula-parkot szeretn�nek �p�teni, de lehet, hogy m�gsem oda, hanem a Brass� melletti Bran g�tikus kast�lya mell�, azt azonban �pp egy hercegn� pr�b�lja visszaig�nyelni, k�l�nben is, Vlad Tepes sosem lakott ott, nem is volt v�mp�r. Ezt a Drakul�hoz m�lt�an k�d�s szitu�ci�t csak a helysz�nen lehet tiszt�zni, ez�rt ir�ny Segesv�r, hogy felkutassam, hol van a v�rsz�v� eltemetve. A Budapest--Segesv�r vonatj�rat gy�trelmeivel senkit nem f�rasztan�k, a nyolc�r�nyi zakatol�s hangut�nz� szavai helyett ink�bb felv�zolom a Drakula-legenda kialakul�s�t. A Legenda V�rsz�v� l�nyekkel kapcsolatos legend�k szinte minden mag�ra valamit is ad� n�p hiedelemvil�g�ban felt�ntek. Egyesek szerint az alap�tletet a tr�pusi, v�rrel is t�pl�lkoz� denev�rek adt�k. M�sok a t�bbi r�malakkal egy�tt az ember tudatalattij�nak �s piszkos fant�zi�j�nak tulajdon�tj�k a v�mp�rok sz�let�s�t. Az igazi �tt�r�st Bram Stroker Drakula c�m� novell�ja jelentette, amelyben az angol �r� olyan mesterien gy�rta �ssze az �si hiedelmeket a maga h�tborzongat�, g�tikus h�s�vel, hogy az olvas�k napokig nem tudtak aludni. Strokernak nagy szerencs�je volt, hogy poros angol k�nyvt�rak m�ly�n r�tal�lt Vlad Tepes t�rt�net�re, hiszen kev�s t�rt�nelmi alakra illene jobban a v�mp�rjelmez: Havasalf�ld egykori uralkod�j�nak kegyetlen v�rszomjass�g�r�l �s r�mtetteir�l t�bb zaftos k�z�pkori kr�nika �s n�pi mendemonda reg�l. Mindezt fokozza a havasok s�t�t erd�kkel �s komor hegycs�csokkal tark�tott, t�voli, balj�slat� t�ja, amelynek n�pe am�gy is b�velkedik szellemekkel, v�rsz�v�kkal �s sz�rnyekkel teli mes�kben. Stroker egy angol kast�ly ihlettel teli k�rnyezet�ben �rta meg h�tborzongat� r�mreg�ny�t, �m a K�rp�tokban sosem j�rt. A v�rszipoly v�rosa A kalauz �bresztett Segesv�ron, �gy sz� szerint az �lomb�l ker�ltem t�rsammal a t�rt�nelmi v�mp�r, Vlad Tepes sz�l�v�ros�ba. Segesv�r egykor a Nagy-K�k�ll� v�rmegye sz�szok lakta sz�khelye volt. A XII. sz�zad v�g�n �p�lt v�r ma a vil�g�r�ks�g r�sze. A reggeli k�dfoszl�nyokt�l csipk�s, romos tornyok, a g�tikus form�kat �rz� v�rtemplom �s a gyakran rossz �llapotban l�v�, de k�z�pkori b�jukat �rz� h�zak, a sz�k macskak�ves utc�k j� vad�szatot �g�rnek. Vlad Tepes sz�l�h�za k�zvetlen a v�r f�bej�rat�n�l, a h�res �ratorony mellett tal�lhat�. Egy k�z�pkori hangulat�, r�miszt� v�mp�rgiccsszobrokkal megbolond�tott �tterem m�k�dik benne. R�gt�n fejest ugorva a kalandokba bet�rt�nk egy k�v�ra a Drakula-pressz�ba. Sajnos semmif�le gyan�s, v�rsz�v� tev�kenys�gre utal� jelre nem akadtunk, b�r a felszolg�l� rendk�v�l mogorva volt, de ez m�g nem ok boszork�ny�get�sre. A rom�nok hozz��ll�sa felem�s nemzeti v�mp�rjukhoz. Ceausescu, a "v�r�s Drakula" 1989-es kiv�gz�s�ig Stroker k�nyve nem jelenhetett meg, �s tilos volt b�rmif�le �sszef�gg�st keresni vagy hangoztatni az egykori uralkod� �s a v�rsz�v�k k�z�tt, hiszen a rom�nok, ha nem is a legnagyobb, de egyik nemzeti h�s�ket tisztelik III. Vladban. Csak 1989 ut�n �bredtek r�, hogy a v�mp�rhist�ri�b�l p�nzt lehet csin�lni, �s Drakula v�gre kim�szhatott a kript�b�l, hogy fellend�tse a rom�niai turizmust. A Kar�ba h�z� Vlad Tepes annak a II. Vladnak fia, akit a Dracul, azaz S�rk�ny lovagrend tagjak�nt Vlad Dracul n�ven ismertek. Ez a sz� nagyon hasonl�t a helyiek �rd�g szav�ra (ez mozgatta meg Stroker fant�zi�j�t is). 1460-ban Vlad a p�pa felh�v�s�ra hadj�ratot ind�tott az ozm�nok ellen, de sem a magyarok, sem a keresked�v�rosok nem seg�tett�k, s�t M�ty�s kir�ly m�g egy tr�nk�vetel�t is t�mogatott vele szemben. A d�h�s uralkod� b�ntet�hadj�ratot ind�tott Brass� ellen, ahol t�bb sz�z keresked�t a kor szok�sai szerint kar�ba h�zatott, �s a kr�nik�k szerint �lvezettel n�zte v�gig szenved�s�ket. A n�p ett�l kezdve Vladot a cs�ppet sem h�zelg� Kar�ba h�zat� n�ven emlegette. 1462-ben a t�r�k�k el�z�nl�tt�k Havasalf�ldet, Brass� is l�zongott a tot�lis hatalomra t�r� Vlad ellen, �s bepanaszolt�k M�ty�s kir�lyn�l, aki Visegr�dra, majd Pestre sz�m�zte. K�s�bb csatlakozott M�ty�s keresztes hadj�rat�hoz, �s megpr�b�lta visszaszerezni tr�nj�t a t�r�k�kkel szimpatiz�l� III. Basarabt�l, de az �sszeesk�v�k v�g�l lenyakazt�k. Drakula Land Sem a Drakula-szobor kih�v�, de szomork�s szeme, sem a k�tes forr�sokkal �s ellentmond�sokkal teli t�rt�nelem nem seg�tett k�zelebb jutni az igazs�ghoz. Ez�rt ink�bb benyom�sainkra hagyatkozva felment�nk a h�res �ratoronyba, h�tha a magaslesb�l �szrevesz�nk legal�bb egy v�rsz�v� alakot. Ide, Segesv�r mell� akarnak �p�teni egy Drakula-parkot, amely �ll�t�lag hull�mvas�tjaival m�gnesk�nt vonzan� a k�lf�ldieket. A beruh�z�s kimenetele k�ts�ges, hiszen az a turista, aki Rom�ni�ba l�togat, nem biztos, hogy vid�mparkban szeretne vattacukrot majszolni, ink�bb a vadromantikus term�szeti �s t�rt�nelmi t�jra k�v�ncsi.
	A v�mp�rkast�ly Benyom�sokkal gazdagon, de zs�km�ny n�lk�l Brass�hoz k�zel, Branban, azaz T�rcsv�ron folytattuk a fantomvad�szatot. K�s� este �rkezt�nk meg a turistah�zhoz, h�tizs�kunkban k�t �veg Drakula v�re nev� merlot borral. K�s�bb a torn�con dideregve figyelt�k a hegyi �jszak�t. N�ha m�g farkasvony�t�st �s medvecammog�st is hallani v�lt�nk, de lehet, hogy csak a k�rny�k kuty�i ijesztgettek minket. Ann�l nagyobb az �r�m m�snap, amikor a reggeli k�kes k�dben megl�ttuk a Havasok erd�kkel bor�tott, vadreg�nyes cs�csait. Az �d�l�falu mellett, a kop�r sziklacs�cs t�retlen folytat�sak�nt n�tt ki a hegyb�l a h�res Bran-kast�ly, amely -- b�r soha nem volt lakhelye a t�rt�nelmi Drakul�nak -- g�tikus l�tv�ny�nak �s mesebeli k�rnyezet�nek k�sz�nhet�en a v�mp�rfilmesek kedvelt forgat�si helysz�ne. A nyugat �rdekl�d�s�n felbuzdulva a telek�rak az ut�bbi p�r �vben megsokszoroz�dtak, a falut �s a v�rat sz�pen kicsinos�tott�k. A kast�lyt 1377-ben Nagy Lajos magyar kir�ly megrendel�s�re a sz�szok �p�tett�k, k�s�bb fontos szerepet kapott a t�r�k elleni v�delemben, majd Brass� a rom�n kir�lyi csal�dnak adom�nyozta, akik sz�m�z�s�kig ny�ri rezidenciak�nt haszn�lt�k. Most a kir�lyi csal�d lesz�rmazottja, az Amerik�ban �l� Ileana hercegn� pr�b�lja visszaig�nyelni az �llamt�l, de a k�zp�nzekb�l t�rt�nt nagyszab�s� renov�l�s ut�n erre nincs sok es�lye.

Egy XV. sz�zadb�l sz�rmaz� k�ziratra bukkantak Sv�jcban, amely a rom�n herceg, Vlad Tepes, a mitikus Drakula r�ms�ges tetteit besz�li el. A kutat�k szerint a h�toldalas k�nyvecske az egyik legr�gebbi olyan sz�veg, amely az 1430-ban sz�letett �s 1476-ban meghalt herceg �let�nek r�szleteir�l sz�mol be.
A dokumentum Sv�jc �szakkeleti r�sz�n, St. Gallen ap�ts�g�nak h�res k�nyvt�r�b�l ker�lt el�, ahol feltehet�en m�r �vsz�zadok �ta megb�jt. 1820-ban egyszer m�r r�akadtak, de k�s�bb a feled�s hom�ly�ba mer�lt. Karl Schmucki, a k�nyvt�r tudom�nyos munkat�rsa fedezte fel �jra a k�ziratot akkoriban, amikor a Havasalf�ld k�tes h�r� el�kel�s�g�r�l sz�l� �j k�nyv�t �rta. A sz�veget 1460 �s 1470 k�z�tt jegyezte fel k�t szerzetes, akiknek siker�lt megsz�kni�k Vlad Tepes karmaib�l. Az �r�lt herceg �ket is kar�ba akarta h�zatni, ami egy�bk�nt „kedves” foglalatoss�gai k�z� tartozott.
A drakula sz� rom�nul d�mont jelent, s a r�m m�g az apj�t�l �r�k�lte ezt a nevet. Uralma alatt, 1456 �s 1462 k�z�tt a herceg �ll�t�lag t�bb ezer embert gy�t�rt hal�lra. A St. Gallen-i k�zirat t�bbek k�z�tt elbesz�li, mik�nt ejtett foglyul h�romsz�z cig�nyt, akik k�z�l h�rmat megs�ttetett, a t�bbieknek pedig meg kellett enni�k a szerencs�tleneket.
Az erd�lyi v�rsz�v� m�tosz�t egy �r reg�ny�r�, Bram Stoker teremtette meg a XIX. sz�zadban, amikor megjelentette Drakula c�m� k�nyv�t.
A most el�ker�lt k�ziratot – t�bb m�s dokumentummal egy�tt – m�g ezen a ny�ron ki�ll�tj�k St. Gallenban.

Drakula vajda tetteinek kr�nik�ja egy �snyomtatv�ny lapjain

            Az 1480-as �vek t�j�n kezdtek megjelenni az els� �js�gszer� kiadv�nyok, r�plapok, melyek aktu�lis esem�nyekr�l tud�s�tottak, olyanokr�l, melyek sokakat �rdekelhettek, f�k�pp a t�r�k h�bor�kr�l, majd a 90-es �vekt�l az �j vil�g felfedez�s�r�l is. V�s�rok alkalm�val nagyon kelend�ek voltak a h�tborzongat� t�rt�netek is, p�ld�nyaik gyorsan vev�kre tal�ltak, s �ppen ez�rt a k�l�nb�z� nyomd�k �jra �s �jra kiadt�k �ket.

Az 1485-t�l a 16. sz�zad k�zep�ig N�metorsz�gban sz�mos kiad�sban jelent meg Drakula (Vlad �epe�) havasalf�ldi vajda kegyetlenked�seinek t�rt�nete, mely az akkori k�zv�lem�nyben Eur�pa-szerte nagy felt�n�st keltett. Eddigi ismereteink szerint a legkor�bbi fennmaradt kiad�sa az itt bemutatott kicsiny f�zet, melynek nyomd�sz�t  bet�t�pusai alapj�n lehetett meghat�rozni: Bartholomaeus Gothan nyomtatta L�beckben 1485 t�j�n. E kiad�snak a vil�gon ismert egyetlen p�ld�nya a k�nyvt�ralap�t� Sz�ch�nyi Ferenc gy�jtem�ny�vel ker�lt a nemzeti k�nyvt�rba.[1] A mind�ssze 6 lev�lb�l �ll� m� k�z�paln�met dialektusban mes�li el a "kar�bah�z�" gr�f erd�lyi  �s havasalf�ldi r�mtetteit az 1456-1462 k�z�tti �vekb�l.

A t�rt�netnek nem ez a nyomtatv�ny a legkor�bbi ismert v�ltozata, a heidelbergi egyetemi k�nyvt�r egykor� k�ziratban �rzi Michael Beheim verses munk�j�t Drakul�r�l.[2] Beheim n�met v�ndordalnok volt, 1456-t�l egy ideig Cillei Ulrik, majd V. L�szl� magyar �s cseh kir�ly szolg�lat�ban �llt eg�szen annak hal�l�ig (1457. november), s 1462-ben �rkezett B�cs�jhelybe III. Frigyes cs�sz�r udvar�ba.[3] Beheim a forr�s�t is megeml�ti, mindezeket egy Jakab nev� ferences szerzetest�l hallotta, aki �ppen a vajda el�l menek�lt a b�cs�jhelyi kolostorba. Bleyer Jakab forr�skutat�sa szerint val�sz�n�s�thet�, hogy a bar�t elbesz�l�s�t ott jegyezhett�k le, majd egy-egy m�solata eljutott a lambachi �s a st.-galleni kolostorokba is, hiszen ott is �rzik egy-egy 15. sz�zad v�gi k�zirat�t.[4]  Ezeknek sz�vege  tartalmilag egyezik a nyomtatott �js�glap�val, csup�n a nyelv�k t�r el, m�s-m�s nyelvj�r�sban �r�dtak. Az elm�lt �vtizedekben �jabb k�t n�met nyelv� k�zirata ker�lt el�, az egyik Colmarban, a m�sik Londonban, mindkett�j�ket a 15. sz�zad utols� negyed�re dat�lj�k.[5] Beheim Heidelbergben �rz�tt sz�vege viszont r�szletesebb, nem csup�n a r�mtetteket �rja le, mint a m�sik k�t k�zirat, hanem k�s�bbi, �ppen aktu�lis esem�