T�rt�nelmi �ttekint�s - a shinsengumi megalakul�sa

Hijikata Toshizo 1863-ban 13 t�rs�val az�rt ment Kyotoba, hogy valamilyen m�don harcolhasson az Ishin Shishi csoporttal szemben (�k cs�sz�rp�rtiak voltak, a cs�sz�r hatalm�t akart�k visszaszerezni) a Bakufu (olyan katonai korm�nyzati rendszer, amely a cs�sz�r helyett, a shogun vezet�s�vel ir�ny�totta az orsz�got) v�delm�ben. E c�l �rdek�ben alap�tott�k meg a Shinsengumi el�dj�t, a Roushigumit, amely k�l�nb�z� test�ri �s egy�b katonai feladatokat l�tott el �s a vezet�je Kiyokawa Hachirou volt. Eredetileg Kiyokawa Katamori Matsudaira (egy Aizu nagy�r) megb�z�s�b�l toborzott harcedzett roninokat (gazd�tlan szamur�jokat), aff�le test�r csapatnak.

A Kiyokaw�val val� szak�t�s ut�n a Roshiguminek h�rom vezet�je volt - Kondou Isami, Serizawa Kamo �s Niimi Nishiki. Akkor alig voltak h�szan, p�r h�t alatt azonban �sszeszedt�k a k�rny�k roninjait, �s a rendfenntart� alakulat sz�ma hetvenre n�tt. Az akkor f�kezhetetlen�l gar�zd�lkod� cs�sz�rp�rti band�kat visszaszor�tott�k, a k�zn�p pedig Serizawa j�volt�b�l hamar nevet adott a roninok csoportj�nak. Mibu Farkasai - suttogt�k �s ink�bb les�t�tt szemmel f�lre�lltak, ha megl�ttak egy-egy �rj�ratot. Mert Serizawa az �l� f�ba is belek�t�tt, fennen hirdetve a nev�t, mint a Farkasok vezet�je. Est�nk�nt r�szegre itta mag�t, t�rt, z�zott �s nemegyszer gyilkolt is.
Azt�n megvarratt�k az egyenruh�kat, �s fegyvereket, v�rteket, felszerel�st vettek, s�t, Serizawa egy hollandusok�l vett �gy�t is hazavontatott, k�s�bb ezzel l�tte ripity�ra egy gyan�snak v�lt keresked� h�z�t... ^^

Mivel a Roshigumi f�hadisz�ll�sa Kyoto Mibu nev� ker�let�ben (egy kicsiny faluban) volt, ez�rt eredetileg Mibu Roshinak h�vt�k �ket (Mibu Roninjai), majd ebb�l lett a "Miburo" - Mibu farkasai.

A csoport vezet�s�ben bek�vetkezett tisztogat�sok eredm�nyek�ppen (b�vebben lsd. Hijikata �letrajz�t) 1863. augusztus�ban v�gre megalakulhatott a Shinsengumi abban a fel�ll�sban, amelyet mindannyian ismer�nk. Vezet�je egy szem�lyben Kondou Isami, alparancsnoka pedig Hijikata Toshizo volt. Annak ellen�re, hogy ez a fegyveres test�let nagyon r�vid ideig tev�kenykedett (1863-1868), m�gis a jap�n t�rt�nelem egyik leghat�konyabb �s legnagyobb er�vel b�r� fegyveres mil�ci�j�v� v�lt.

A Shinsengumi n�v kb. annyit tesz, hogy "�j, kiv�lasztott csoport", mivel a shinsen jelent�se  "�j kiv�lasztott", a "gumi" pedig csoportot, csapatot, szakaszt jelent.

A shinsengumi hierarchi�ja, szab�lyai

A Shinsengumi kezdetben egy kis, f�rfiakb�l �ll� csoportosul�s volt, akik er�vel akart�k betartatni a t�rv�nyeket Kyoto utc�in. Ahogy azonban v�ltozott a vil�g, m�r nem volt ilyen k�nny� bejutni k�z�j�k. Gyakran tesztelt�k a jelentkez�ket (�ltal�ban ez p�rharcot jelentett m�s jelentkez�kkel a parancsnokok szeme l�tt�ra) �s aki a legjobb volt, felvett�k maguk k�z�.
Az 1864. j�lius 8-i Ikedaya incidens ut�n - amelyben a Shinsengumi megakad�lyozta, hogy fel�gess�k Kyotot - ugr�sszer�en megn�tt az �joncok sz�ma. N�pszer�s�g�k cs�cs�n a 300-at is el�rte tagjainak a sz�ma. A Shinsengumi volt az els� olyan szamur�jokb�l �ll� csoport, amely befogadta maguk k�z� a nem szamur�j sz�rmaz�s�akat is (teh�t a gazd�lkod�kat �s keresked�ket is). Sokan csak az�rt csatlakoztak hozz�juk, hogy szamur�jok lehessenek �s r�szt vehessenek egy politikai csoportosul�sban.

A Shinsengumi lassacsk�n �gy kezdte v�deni Kyoto utc�it, mintha hivatalos rend�rs�gi k�l�n�tm�ny lett volna. K�t m�szakban - nappal �s �jszaka - �rj�ratoztak. Term�szetesen az Ishin Shishi �s egy�b csoportosul�sok �jszaka voltak akt�vabbak, ez�rt az �jszakai m�szak volt a mozgalmasabb.

A Shinsengumi alaptechnik�ja a Tennen Rishin Ryu volt, ezt a harci technik�t mindannyian ismert�k �s haszn�lt�k. Ezenk�v�l mindenki haszn�lhatta a saj�t technik�j�t is.

A SHINSENGUMI VEZET�SE

Pre-Shinsengumi (Roshigumi):

Parancsnokok: Serizawa Kamo, Kondou Isami, Nimi Nishigi

Alparancsnokok: Hijikata Toshizo, Yamanami Keisuke

Shinsengumi:

Parancsnok: Kondou Isami

Alparancsnok: Hijikata Toshizo

Katonai tan�csad�: Itou Kashitarou

Kapit�nyok: 1.: Okita Souji (Okita Soujiro)
                 2.: Nagakura Shinpachi
                 3.: Saitou Hajime
                 4.: Matsubara Tadaji
                 5.: Takeda Kanryuusai
                 6.: Inou Genzaburou
                 7.: Tani Sanjyuurou
                 8.: Toudou Heisuke
                 9.: Suzuki Mikisaburou
                 10.: Harada Sanosuke

A k�mek vezet�je: Yamazaki Susumu

Post-Shinsengumi (Koyochinbutai):

Parancsnok: Hijikata Toshizo
 

A SHINSENGUMI SZAB�LYAI:

A Shinsengumi t�rv�ny�nek megalkot�s�t sokan Serizawa Kamo vagy Kondou Isami nev�hez f�zik, m�gis �gy t�nik, a val�di �rtelmi szerz� Hijikata Toshizo volt. A t�rv�ny 5 cikkelyb�l �llt, b�rmelyik be nem tart�sa azonnali seppukut (ritu�lis �ngyilkoss�g) vont maga ut�n.

1. Tilos megtagadni a Bushid�t.
2. Tilos a dezert�l�s.
3. Tilos a saj�t vagyon felhalmoz�sa.
4. Tilos b�rmely b�ntet�perben val� r�szv�tel.
5. Tilos b�rmely egy�ni harc kezdem�nyez�se.

A fentieken k�v�li szab�lyok:

1. Ha egy szakasz vezet�je hal�losan megsebes�l egy harcban, a szakasz valamennyi tagj�nak tov�bb kell harcolnia �s meghalnia.

2. B�rmilyen nemes harcban is halt meg valaki, az egys�g vezet�j�n k�v�l a holttestet a csata helysz�n�n kell hagyni.

A legfelt�n�bb m�gis ez a kit�tel: Ha a Shinsengumi tagja idegennel harcol - ak�r szolg�latban, ak�r nem - �s �gy megsebes�l k�zben, hogy k�ptelen meg�lni ellenfel�t, elmenek�lhet. Ugyanakkor, ha a h�t�ra kapta a sebet, seppukura kell utas�tani.

A Shinsengumi sz�mtalan tagj�ra v�rt seppuku a szab�lyok megszeg�se miatt, sokukkal k�mek v�geztek. Akkoriban �gy mondt�k, Kyoto utc�in a Shinsengumi tagjainak v�re folyt leggyakrabban.

a shinsengumi felboml�sa

A Bakufu-korszak v�ge (1192-1868) ut�n a Shinsengumi darabjaira hullott. Jap�n leger�sebb mil�ci�ja nem volt m�s, mint menek�l� roninok hord�ja. A Boshin H�bor� idej�re (1868-69) a Shinsengumi nevet v�ltoztatott, Koyochinbutai lett a nev�k �s a Bakufu�rt harcoltak a cs�sz�ri seregek ellen. Vezet�j�k tov�bbra is Kondou Isami volt, akit azonban elfogott a Meiji korm�nyzat. Ez azonban nem tartotta vissza a Koyochinbutait att�l, hogy felvegye a harcot a nyugati fegyverekkel - �s Hijikata Toshizou vezet�s�vel megint kaptak egy es�lyt. Edo eleste ut�n azonban nem tehettek m�r semmit, a Tokugawa Bakufu uralma v�get �rt. Megkezd�d�tt a Meiji restaur�ci�, a Koyochinbutai pedig c�lk�nt t�zte ki egy "�j Jap�n" l�trej�tt�t. Hokkaidora menek�ltek, �s ott harcoltak tov�bb. Hijikata hal�la azonban egyet jelentett a Shinsengumi hal�l�val is.
 

Nem neh�z elk�pzelni azt a fejetlens�get, amit a Meiji-korszak hozott mag�val. A Shinsengumi m�g �l� tagjainak t�l kellett �lni�k az �ld�ztet�st, azt, hogy b�rki meg�lhette �ket �lmukban; azt az id�t, hogy az ide�ljaik, az �let�k, �s mindaz, amiben valaha hittek, a k�lf�ldiek hat�s�ra a semmibe foszlik. Szembes�lni�k kellett azzal, hogy az �vsz�zadokig a k�lvil�gt�l hermetikusan elz�rt orsz�g kinyitotta a kapuit, �s vad, mindent �t�lel� v�ltoz�sokba kezdett. Azok, akik hittek m�g a m�ltban, nem csoda, ha az utols� l�legzet�kig �s sz�vdobban�sukig harcoltak �rte. Pontosan ez�rt tisztelik �ket ennyire ma is, hiszen �k mindannyian a becs�let harcosai voltak.